2010. augusztus 13., péntek

Mennyi?! 30!

Igen, elérkezett a nagy nap, hogy elhagyjam a huszonévesek világát és immáron a 3.0 szériamodellt koptassam. Mai napon is dolgoznom kell, de este az új barátaim közös vacsorára invitáltak, tehát nem fogom egyedül tölteni ezt a jeles és egyébként babonások számára közveszélyes napot.

Update. Az előző sorokat meg ebédidőben írtam, amikor átugrottam a könyvtárba netezni egy kicsit. Munka után elbicikliztem a Morrisonba és vettem egy csokor virágot, egy Baileyst es egy kis After Eight desszertet a vendéglátóimnak. Ők pedig töltött káposztával kedveskedtek és még sikerült hozza venni egy "francia krém" címen futó tejfölt is. Azután behabzsoltam a torta rám eső részét is, miközben válogatott alkoholos itókákkal (köménypálinka és bodzapálinka) kínálgattak. Ennyit a rendíthetetlen antialkoholista imidzsemről, mert most csak feladtam a nagy ünneplés miatt. Alapvetően nem bírom az alkohol fanyar ízét, ezért nem is iszok sört vagy bort. A gyomrom is remegni szokott az italtól, mintha menne a hasam, úgy tűnik anyai ágon ezt az érzékenységet örököltem. Vagy pedig volt pár japán a felmenőim között, akikről nem tudok. Azért a bodzapálinka nem volt rossz, de a kedvencem mégis a Baileys marad. Amiről meg otthon adtak elő még régebben, hogy az női ital és igazi férfi olyat nem iszik. Ettől még szeretem, mert az édes csoki elnyomja a mellékízt, amit ilyenkor érezni szoktam. Az este további részében a családdal beszéltem röviden telefonon, aztán máris 30. éves + 1 napos lettem.

Olvass tovább!